Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. Az 5,5 hektáron elterülő együttes, 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a 39 barnamedve. 16 Kamcsatkai egyed és 17 erdélyi Európai medve él nálunk.
A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihen. Két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó van kialakítva, melyet rendszeresen utántöltünk. Ez biztosítja az ivóvizüket, valamint a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés. Ennek a játszótérnek nagy sikere van a medvék között.A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fáramászás lehetőségét.
Ugyan minden medvének 38 játszópajtása van, azért vannak szigorú szabályok. Saját kialakított, kivívott rangsorát mindenkinek figyelembe kell venni. Ősszel és télen a territóriumnak is nagy szerepe van, amit illik betartani, ellenkező esetben ugyanis komoly következményekkel számolhat a renitenskedő.
Éppen ezért a takarmány szétosztása úgy történik, hogy minden állat territóriumába eljuttatjuk a neki szükséges mennyiséget, hogy a kialakult rangsor ne befolyásolja az eleség felvételi lehetőséget, mert ez néhány állat rendszertelen táplálkozásához vezetne. Fontos, hogy a felesleges élelem, amit nem esznek meg a medvék, össze legyen takarítva, mert ez vonzza a nem kívánatos rágcsálókat.A kifutó dús növényzete lehetővé teszi a medvék számára, hogy a nyári időszakban rügyeket és gyökereket is ehessenek.
A menhelyen élő hím állatok elhelyezésükkor ivartalanítva lettek, hogy szaporodás ne fordulhasson elő. Ilyen kis területen ugyanis a bocsok nevelése a nőstények számára lehetetlen, egymás bocsaiban kárt tennének, elkülönítésükre pedig nincs lehetőség.Téli álom idejére kialakulnak a párok. Így egy-egy szalmával megrakott barlangban akár több medve is pihenhet. A nyugalmi állapot idejére a takarmányozást fel-függesztjük. Kora tavaszig a kifutóban a látványos élet megszűnik.
2000 nyarán 18 erópai szürkefarkas költözött be először. Hamar kialakultak a falkára jellemző rangsorok, de a két, jól elkülöníthető csapat jól megfér egymás mellett. 2003 tavaszán egy fehérfarkas is a lakótársunk lett, sőt, azóta még egy szürkefarkas csatlakozott hozzánk.A farkasokat a maciknál már jól bevált módszerrel, természetes körülmények között tartjuk, így az állatok korlátozás nélkül, a teljes területüket bejárhatják, számukra tetszőleges falkákat alkothatnak.
A területükre sűrű növényzet lett telepítve, hogy a farkasok elbújhassanak egymás, vagy a látogatók elől, ha szükségesnek érzik. Ezzel is a természetes élőhelyüket utánozzuk.
Ennek azonban hátrányai is vannak:
A sűrű növényzet ideális búvóhely a kullancsoknak is. Ha egy farkas megbetegszik, ösztönösen elbújik, így a gondozók is nehezen veszik észre a problémát. Ez akár az állat elvesztéséhez is vezethetne.
A látogatók sűrűn tapasztalják, hogy a farkasoknak csúnya sebek vannak a fülein.
Ezt a jelenséget a kutyatartók is ismerhetik. Oka, hogy az őszi agresszív legyek kicsipkedik az állatok fülét. Egy háziállatnál ilyenkor az állatorvos veszi kezébe az ügyet, aki általában kenőcs kúrát alkalmaz.A farkasoknál ez megoldhatatlan, mivel a kezeléshez bódítani kellene az állatot hét napon beül két alkalommal. Ez sokkal veszélyesebb, valamint az állatok ilyen sűrű befogása is óriási feladat lenne.
Kezelés nélkül a fül tíz nap alatt begyógyul, maradandó sérülést nem okoz az állatnak. Bár ezek a sebek csúnyák, az állatnak nem igazán okoz fájdalmat, mert a füle hegyén kevés az idegvégződés.Amit mégis tenni tudunk: Actelit nevű vegyszerrel havonta kétszer permetezzük a kifutót. Ez távol tartja a kullancsokat, illetve a legyek többségét.
